MŰANYAGOK
A hulladék-műanyagok újrahasznosítása folyamatosan fejlődik és egyre jelentősebb méreteket ölt számos országban. Még mindig léteznek megoldandó műszaki, gazdasági és szerkezeti problémák, de az iparág előtt potenciálisan hatalmas jövő áll. A műanyag rendkívül tartós, igen széles körben használt anyag – ebből adódik, hogy a plasztik hulladék kezelése rendkívül nehéz feladat és nem minden műanyag újrahasznosítható.
Átveszünk:
- Gyártásközi, termelésből származó műanyag hulladékot (pl. PET preform)
- Selejt, műanyag termelési hulladékot
Megjegyzés
2023.július 31 után, csomagolási műanyag hulladékkal nem lehet Magyarországon szabadon kereskedni. Ezt az anyag típust csak a MOHU rendszerén belül lehet elszállítani. Mivel a Loacker még nem csatlakozott a MOHU rendszerhez, közvetlenül a MOHU-t kell megkeresni: www.mohu.hu
AZ ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ MŰANYAGOKAT FŐLEG MECHANIKAI VAGY KÉMIAI FOLYAMATOK ÚTJÁN HASZNÁLJÁK FEL, AMELY AZ ALÁBBI LÉPÉSEKBŐL ÁLL
- szétválogatás
- magasnyomású tisztítás
- áram-előkezelés (csak bizonyos hulladékok esetében)
- darálás
- granulátum készítés
- gázosítás
- hidrogénezés
Az összegyűjtött műanyag hulladékok szétválogatása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az újrahasznosítást követően is jó minőségű alapanyagot kapjunk. Ennek oka, hogy a legtöbb polimer egymással nem összeférhető, egymással képzett heterogén keverékeik tulajdonságai nagymértékben elmaradnak a kiindulási komponensek tulajdonságaitól. A válogatást nagymértékben könnyítheti a – bevezetőben már említett – szelektív begyűjtés elterjesztése. Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy a leggyakrabban alkalmazott műanyagjainkat a könnyebb azonosíthatóság érdekében, a Society of Plastics Industry (SPI) által bevezetett újrahasznosítási számokkal látják el.
A SZÉTVÁLOGATÁS MÓDJAI
Habár az automatizált hulladékválogatási módszerek közül némelyek még csak gyerekcipőben járnak, mások pedig nagyobb költségvonzattal rendelkeznek, hosszú távon a kézi válogatáshoz képest gazdaságosabbak, végeredményben pedig jobb minőségű alapanyagot eredményezhetnek. Az automatizált hulladékválogató rendszerek esetében a vegyes hulladékból először el kell távolítani a könnyű szennyezőket (pl.: papír), a mágnesezhető, valamint a nem mágnesezhető fémeket és az üveget is. A visszamaradó vegyes műanyaghulladék komponenseire való szétválasztására már több lehetőség is rendelkezésünkre áll.
Sűrűség szerinti elválasztás
A leggyakrabban alkalmazott tiszta műanyagok sűrűsége viszonylag szűk határok között mozog, ráadásul a leggyakoribb szennyezők sűrűsége általában ezen tartományon kívülre esik. Ebből következően a sűrűség alapú elválasztási módszerek kiválóan alkalmazhatóak lesznek a szennyezők eltávolítására, de eltérő sűrűségű oldószerek alkalmazásával a különböző műanyagok elválasztását is lehetővé tehetik. A módszer jól alkalmazható a többi műanyaghoz képest kisebb sűrűséggel rendelkező poliolefinek (polietilén, polipropilén) polisztiroltól (PS), polietilén-tereftaláttól (PET) vagy például poli(vinil-kloridtól) (PVC) történő elválasztására.
Több kísérlet is irányult szuperkritikus állapotban lévő szén-dioxidban valamint kén-hexafluoridban történő elválasztási eljárások fejlesztésére, mivel ezek sűrűsége a nyomás változtatásával körülbelül 0,01 g/cm3 pontossággal beállítható. Pontosságuk ellenére, ezen módszerek ellen szól nagy költségvonzatuk, valamint szakaszos jellegük. Összefoglalva elmondható, hogy a sűrűségkülönbségen alapuló eljárások tiszta műanyagok elválasztására jól alkalmazhatók, ám töltőanyagot tartalmazó, valamint habosított műanyagok szelektálására már nem.
Spektroszkópiai elválasztás
A műanyagok azonosítására gyakran alkalmaznak infravörös spektroszkópiát. A műanyag hulladékok szétválasztása esetében ez a módszer csak nagyobb méretű hulladékok elválasztása esetében alkalmazható megfelelően. Az egyenként, vagy tömegesen adagolt, tisztított hulladékdarabok elhaladnak az érzékelő előtt, mely a kapott spektrum alapján azonosítja azt. A kapott eredménytől függően, a darabot a speciális kidobó rendszer a megfelelő tároló edénybe továbbítja.
A módszer nagy költségvonzat mellett gyors, hatékony válogatást tesz lehetővé. Legnagyobb hátránya azonban, hogy a fekete színű (kormot tartalmazó) műanyagok elválasztására nem alkalmas, mivel az elnyeli az infravörös hullámokat.
A MŰANYAG ÚJRAFELDOLGOZÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA
A műanyagok nem megújuló nyersanyagokból készülnek, ami még fontosabbá teszi a megfelelő újrahasznosítást. A műanyagot összegyűjtik, válogatják, majd többnyire bálákba préselik vagy előkészítik az újrafeldolgozóhoz való szállításra. Az újrafeldolgozónál a műanyagokat úgynevezett pelyhekké aprítják, majd megmossák és megszárítják. A pelyhekből ezután regranulátumot állítanak elő. Ennek a granulátumnak a minőségét jelentősen befolyásolja az osztályozás, mivel a különböző műanyagok különböző hőmérsékleten olvadnak, és ebben az állapotban nem keverhetők. Ezért a szakszerű újrahasznosítás és a megfelelő válogatás döntő jelentőségű a jó minőségű granulátum szempontjából.
Szelektív oldószer alkalmazása
A hőmérséklet változtatásával, a különböző polimerek adott oldószerben való oldhatósága megváltozik, ráadásul egyes polimerek esetében specifikus oldószereket is találhatunk. Az eltérő hőmérsékleten nyert frakciókból, esetleg a specifikus szerrel kioldott polimer elegyből az oldott anyag kicsapással, nagy tisztasággal visszanyerhető. A módszert leggyakrabban kábelek, szálerősítésű, valamint töltőanyagot tartalmazó kompozitok újrafeldolgozása esetében alkalmazzák.
Sajnos a szelektív oldás technológiája során gyakran veszélyes oldószereket alkalmaznak, melyek körültekintő munkavégzést igényelnek. A módszer gazdaságosságát az alkalmazása során elérhető polimer/oldószer arány határozza meg; magas polimer/oldószer arány esetében, az oldószer folyamatos visszanyerése mellett, a módszer gazdaságosan üzemeltethető.
Egyéb elválasztási lehetőségek
A fentebb említett szelektálási technológiákon kívül számos más technológia ismeretes a műanyag újrahasznosítás számára. Ilyen például az elektrosztatikus elválasztás, mely azt használja ki, hogy két polimert egymáshoz dörzsölve töltésátadás történik. A feltöltődött műanyag szemcséket horizontális elektromos térbe szórva, az ellentétes töltésű elektród felé mozdulnak el, végül pedig a kamra alján található tagolt gyűjtőtálcába hullanak. A végeredményként kapott műanyag frakciók tisztasága a szélső rekeszekben meghaladhatja a 95%-ot is. Megemlítendő, hogy az antisztatikumot tartalmazó polimerek ezzel a módszerrel nem választhatók el egymástól.
A kriogén őrlés segítségével a többkomponensű műanyag hulladékból eltérő szemcseméretű műanyag őrlemény állítható elő, majd az eltérő szemcseméretű porok szitálással választhatóak el egymástól (pl.: PET, PVC). Emellett napjainkban centrifugális alapú, ömledék állapotban történő szétválasztási módszerekkel, valamint fluoreszcens jelölőmolekulák alkalmazásával is próbálkoznak a kutatók.
ADATAINK
Kérdése van, vagy tanácsra van szüksége projektjéhez?
ÁRLISTÁK
Árlistáink és egyéb letöltések
© Copyright 2022 Loacker Hulladékhasznosító Kft., all rights reserved
Deutschland Österreich Schweiz Slovensko